Milyen fontos a használt autó a mai ember életében. A vevő bírja az eladó maximális bizalmát, amit egyetlen normálisan például, egyetlen politikus sem kaphat meg. Tőlük nem vennénk tőlük autót. Egyiktől sem. Mire a legmagasabb pozíciók közelébe kerül valaki, már nem lehet ártatlan. Ez a kiválasztásuk szempontja. Aki nem simul be nem kerülhet feljebb. A többség korrupt, tehát besimulni annyit tesz: "korruptnak lenni".
Most egy új szempont merült fel a használt autókkal kapcsolatban. "A maffia" című film azzal a jelenettel kezdődik, hogy a használt autó vásárlója felrobban: magára vette az autó eladójának sorsát. Elgondolkodtató... vagy mégsem. A tárgyaink nem hordozzák a sorsunkat? A nekünk szánt bomba nem robbanhat fel az alatt, aki megvette használtan az autónkat? Netán átkerül az új autónk alá?
Hol hordozzuk a sorsunkat a beletörődő vagy éppen örökké nyughatatlan lelkünkben, esetleg az autónk alvázán?
Hol hordozzuk a sorsunkat a beletörődő vagy éppen örökké nyughatatlan lelkünkben, esetleg az autónk alvázán?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése