Furcsa sokrétegű a hatalom természete, amely épp most csinosítja a tálat, amelybe, a díszek közé végül bennünket helyez el, hogy aztán jóízűen elfogyasszon bennünket.
Az első rétege az éppen a hatalom megszerzőséről, megtartásáról szól. Ez a legnyersebb legdurvább rétege. Nem válogat az eszközökben a teljes jogrend átalakításától, személyre szabásától a jól ismert korporativista technikákon, amelyek a megfélemlítésről, a folyamatos ellenőrzésről, ellenőrzés érzetről is szólnak, a választási rendszer átalakításáig, amely a párton belüli demokrácia szétzúzását, a belső fegyelmet az országos listával, a területi listák helyett, az ismételt kétharmadot a választókerületi rendszer győzelemre szabásával kívánják elérni. Semmi nem számít. Készítik a rendszert, felkészítik bíróikat.
A második a hatalom, a hatalommal való élés szeretete. Mindent, ami független a központi hatalomtól, ami, akár demokratikus elvek folytán korlátozza a központi hatalmat eljelentéktelenítették, szétzúzták megsemmisítették. Hűbéresek és / vagy semmiemberek kerültek a posztokra. A köztársasági elnök először egy senki-bohóc lett, majd egy végtelenségig lojális kegyúr. De így járt az Alkotmánybíróság és a Számvevőszék, vagy Költségvetési Tanács. De így jártak az önkormányzatok is, amelyek elvesztették a legfontosabb feladataikat, hogy azt drágábban, és rosszabbul lássa el az Állam káoszt szülve mindenhol, veszélyeztetve a teljes közoktatást, ráadásul 60 év után ismét átideologizálva azt és mindent, amit nem kéne. Közelednek a magánéletünkhöz, egy lépésre vannak.
A harmadik klientúrája tápláléka. Ami megtetszik nekik meg is kapják. Földek, trafikot, és ki tudja mi mindent. Éhesek. Nyolc évig gyötörték őket. A 70 : 30 kevés volt. Megszűntek a közszektorban a pénzköltések nyilvánossági elemei, az üvegzseb, olcsóbbá vált a pénzmosás, most talán 5 : 95 lehet az arány.
Talán van aki előre láthatja, hogy beeszi magát újabb 150 évre a török császár a piros pöttyeivel, vagy jönnek a káosz bandériumai.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése